Kellemes ünnepeket kívánunk!
Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői
Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából
Világrecept
Sétálni jó - különösen a hosszú téli napok után. Napsütésben hunyorogni, meglesni az első rügyeket, virágokat, beszippantani az első igazán tavaszias, friss levegőt, madárhangokra fülelni... Ha ráadásul még pompás panorámában is gyönyörködhetünk, akkor igazán szerencsésnek mondhatjuk magunkat.
Mi a János-hegyre kirándultunk tavaszt köszönteni - meglátogatva az Erzsébet-kilátót, amely a magyarok szeretett királynéja után kapta nevét - annak tiszteletére, hogy Sissi 1882-ben több alkalommal is ellátogatott ide, a budai hegyekbe, bejárva a környéket.
Maga az épület 1910-ben készült el, mészkőből, neoromán stílusban, és az a Schulek Frigyes tervezte, aki egyebek között a Halászbástya tervezőjeként vált ismertté. Ez Budapest legmagasabb pontja: a hegy 527 méter magas, a némiképp esküvői tortára emlékeztető építmény pedig 23,5 méteres. Aki a legtetejéig kaptat, annak 100 lépcsőt kell megmásznia, de megéri: szép időben lesz mit néznie, még a Duna vonala és a Parlament épülete is jól kivehető a távolban, rossz időben pedig azzal a jó érzéssel távozhat, hogy nem volt rest mozogni egy kicsit.
A János-hegyre Zugligetből érkeztünk, libegővel, ami voltaképp egy 1040 méter hosszú drótkötélpálya, felfüggesztett székekkel. A két állomás közötti szintkülönbség 262 méter, az út körülbelül 12 percig tart. Kiszállva előbb a kilátóba sétáltunk el, majd az ellenkező irányba, a Normafa felé.
Ezt szép erdei úton közelíthetjük meg, olyan fák között, amelyeket nagyon kedvelnek a harkályok - lehet versenyezni, ki veszi észre először, hol bukkannak fel éppen a fatörzseket fáradhatatlan szorgalommal kopogtató madarak.
A Normafa a Sváb-hegy legmagasabb pontja, tengerszint feletti magassága 477 méter. Nevét egy bükkről kapta, amely a legendák szerint olyan öreg volt, hogy még maga Mátyás király is megpihent alatta.
Eredetileg Viharbükknek hívták, talán mert többször is belecsapott a villám. Történt azonban, hogy 1840-ben a Nemzeti Színház operatársulatának egyik jeles tagja, Schodelné Klein Rozália itt énekelte el kollégái körében Bellini Norma című operájának nagyáriáját, s akkora tetszést aratott, hogy tiszteletére a fát a művészek Normafának nevezték el. Ez valójában már nincs meg, 1827-ben elpuszította egy villám, helyébe azonban másik fa és emlékoszlop került.
A néhány órás, üdítő kirándulás végén, a Normafa környékén egyebek között kellemes rétesárusító helyeket fedezhetünk fel, és a rétes igazán pompás választás a tavasz beköszöntének ünnepléséhez (is). Ezért ajánlunk most ehhez az útikalandhoz rétesféléket, saját receptjeinkből.
-p-
A mappában található képek előnézete Budai hegyek - tavaszköszöntő