Kellemes ünnepeket kívánunk!
Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői
Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából
Világrecept
Veszprém állandó jelzője: „a királynék városa”. Hogy miért? Mert ez a város I. István feleségének, Gizellának kedvenc tartózkodási helye volt; később pedig évszázadokon át a veszprémi püspökök koronázták meg a magyar királynékat. I. István egyébként épp itt győzte le Koppány seregeit, továbbá ez a település volt az első püspöki székhely az országban, Veszprém vármegye pedig az egyik legkorábban szerveződött vármegye.
Manapság a várnegyed idézi leginkább a város régmúltját.
A vár déli végében a város egyik jelképe magasodik: a 48 méter magas Tűztorony. Alsó, hengeres része eredetileg egy 13. századi vártorony része volt. Az épület, miután átvészelte a török időket, a 18. századtól tűzvédelmi célokat szolgált. A 19. század elején copf stílusban épült újjá, ma ehhez hasonló formáját őrzi. Tetejéről az egész Belváros belátható. Órája negyedóránként jelez, minden egész órában pedig Csermák Antal veszprémi zeneszerző verbunkosát játssza.
A várnegyedben áll a veszprémi érsekség főszékesegyháza (10. századi alapokon, 14. századi gótikus altemplommal), és Veszprém legrégebbi középkori épülete: a gótikus Gizella-kápolna (a 13. századból). Előtte található a 41 m mély Várkút. A Szentháromság tér nevezetes épülete a Fellner Jakab által tervezett, késő-barokk stílusú püspöki (ma: érseki) palota. A térről természetesen a Szentháromság-oszlop sem hiányzik; ez szintén barokk stílusú és 18. századi. Romjaiban ugyan, de máig is fennmaradt a 10. századi Szent György-kápolna – a székesegyház mögött bukkanhatunk rá.
Várbeli sétánk végén, a várhegy északi fokán I. István király és Gizella királyné szobraival találkozhatunk, amelyek mára szintén Veszprém szimbólumává váltak. Alkotójuk Ispánki József (1938). A mellvéd mögül kitekintve csodás panoráma tárul elénk; a híres veszprémi Viaduktot is láthatjuk.
A háromnyílásos, felsőpályás vasbeton híd 1937 óta ível a Fejes-völgy és a Séd patak fölött, 50 méteres magasságban, összekötve a Jeruzsálemhegyet és a Temetőhegyet. Hivatalos neve: Szent István-völgyhíd. Ez Magyarország egyik legnagyobb és legszebb völgyhídja; tervezője Folly Róbert.
Jó hír a sétát kedvelőknek, hogy a Séd-patak völgyében 2011-ben új sétautat adtak át, játszóterekkel és dísztóval. Az út a várat köti össze az állatkerttel. Erre barangolva két Árpád-kori műemlék kolostor romjait is felkereshetjük.
Ha pedig eljutottunk az állatkertbe, ott sem fogunk unatkozni. Az 1958 óta működő intézményt folyamatosan fejlesztik – napjainkban egyenek között nagymacskákat, kamcsatkai medvéket, vízimadarakat, madagaszkári félmajmokat, dzselada páviánokat, ormányosmedvéket láthatunk itt, Kölyökdzsungel játszóház és terráriumot, Csimpánzvilág bemutatóhelyet, valamint Afrika-szavanna kifutót is kialakítottak. Az állatkerti oktató- és kiállítóház a „festményeiről” is híres csodamajom, Böbe nevét viseli.
Egy szó, mint száz: Veszprémbe menni jó! Akár akkor, amikor a közeli Balatonnál időzünk, akár csak úgy.
S persze, ha már ott járunk, együnk is valamit finomat. Mivel a várost északnyugatról a Bakony hegyvonulatai övezik, fogyasszunk például stílusosan valami „bakonyit”. Mi receptjeink közül a bakonyi csirkemellet és a bakonyi gombaszószt ajánljuk – az utóbbi tésztaételekhez és párolt vagy sült húsok kísérőjeként egyaránt remek választás.
A mappában található képek előnézete Őszi séta Veszprémben