Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Keresés


Ezt kifőztük...

mahe.jpg

Kellemes ünnepeket kívánunk!

Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői

Megosztás

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szívesen ajánljuk

nadine2.jpg

Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából

 

Elérhetőség

Levelezőlista



Krakkó, a "legmagyarabb" lengyel város
2014.09.13

 krakko-2014-aprilis-21-24-101.jpg

Az ember jóformán óránként meresztgeti a szemét, tekergeti a nyakát és erősen fülel: vajon látja-e, hallja-e a Mária-templom tornyából kidugott trombitát.

krakko-2014-aprilis-21-24-055.jpgMerthogy valami rejtélyes módon valamiképpen mindig Krakkó elképesztően gyönyörű főterén köt ki, s ha már ott van, akkor várja a trombitaszót, azt a félbemaradt, rövid dallamot, amit a legenda szerint a tatárok fojtottak a trombitásba, amikor nyakon lőtték egy nyíllal.

Ennek emlékére játssza le a tűzoltóság ügyeletes trombitása óránként ezt a dallamot, a templom 80 méteres tornyából a négy égtáj felé. Úgyhogy Krakkónak alighanem a mindenkori turista által legalaposabban megszemlélt épülete a 13-14. századi Mária-templom, amelyik „hivatalosan”, persze, nem a trombitás hagyomány miatt jelentős. Maga az épület kívül-belül egyedi, semmivel össze nem téveszthető, s itt van Európa legnagyobb szárnyas oltára is, Veit Stoss 15. századi munkája.

Világörökségi helyszín

A Mária-templomot a legkényelmesebb a Posztócsarnok „alól”, valamelyik kávéházból nézegetni, s közben élvezni a tér (ez is Európa legnagyobbja) családias hangulatát, nézni a nyüzsgést, a jövő-menő hintókat, hallgatni a lovak patájának a kopogását, vagy éppen a krakko-2014-aprilis-21-24-109.jpgtérzenészeket, akik között profik is akadnak, szép számmal.

Szóval, üldögéljünk, múlassuk kicsit az időt ezen a világörökségi helyszínen (1978 óta az), s gondolkodjunk el azon, mire képes a jó értelemben vett becsvágy, a versenyszellem - és a jó ízlés. Mert Krakkót, ezt a több mint ezeréves várost az uralkodói elhatározások sora, a reneszánsz minták tudatos átvétele tette olyan jelentőssé és széppé.  Budáról „igazoltak” itáliai építészeket, művészeket, akik aztán itt is helytálltak.

A Posztócsarnok régen és ma

A 14. században épült Posztócsarnok a lelke a térnek, Krakkó alighanem legismertebb épülete. Nagyon beleég az ember emlékezetébe, de azért van ezen krakko-2014-aprilis-21-24-262.jpgkívül más is, amitől Krakkó Krakkó. Hogy más ne mondjunk, a Wawel, a királyi vár, amelynek reneszánsz, árkádos belső udvarán „szó bennszakad, hang fennakad”.

Ha nem tudná az ember, hogy hol van, akkor is érezné, hogy valami nagyon jelentős helyen. De hát tudja. Krakkó volt egy ideig Lengyelország fővárosa is, koronázó város is, de egyébként is osztozott Lengyelország vérzivataros történetében, pl. az ország felosztásai ennek a városnak a történetét is meghatározták.

Krakkó története számos szálon kapcsolódik a magyarokhoz, erről több könyvet is írtak már. A legismertebb tény talán az, hogy ültek magyarok is a lengyel trónon. A Wawelben van Báthory István király sírja, és Jadwigáé, Nagy Lajos magyar király lányáé is.

Krakkó, az egyetemi város

krakko-2014-aprilis-21-24-247.jpgEgyébként Jadwigának  köszönheti a város, illetve egész Európa, különösen mi magyarok,  a híres egyetem létrejöttét. Mert igaz, hogy azt még Nagy Kázmér alapította 1364-ben, de Jadwiga anyagi áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy 1400-ban újraindulhasson. Magyar egyetem híján évszázadokig ezerszámra tanultak itt magyarok, akik bizony nem mindig keltették jó hírünket, olykor-olykor a városi hatóságoknak kellett megfékezniük tivornyázásba belefeledkezett honfitársainkat.

krakko-2014-aprilis-21-24-159.jpgAz idén 650 éves Jagelló Egyetem régi épületét uniós támogatással csodásan rendbehozták, részben múzeum, részben helyszíne a fontos és ünnepélyes egyetemi eseményeknek. Feltétlenül látni kell, már csak ez egyik leghíresebb diák, Kopernikusz miatt is.

S ha már kicsit enged a szorításból a belváros (nem könnyen!), akkor ne hagyjuk ki a  Kazimierz negyedet sem, amely ma városrész, régebben külön város, 1939-ig pedig a zsidónegyed volt.

Mit együnk?

krakko-2014-aprilis-21-24-087.jpgAz intenzív városnézés okozta kisebb-nagyon kalóriaveszteség pótlása Krakkóban egyáltalán nem gond. Sok étterem, büfé, vendéglő van, s egyik jobb, mint a másik. Tiszták, kulturáltak, a kiszolgálás kimondottan kedves, udvarias. S a kínálattal sincs különösebb probléma.

Amennyiben étteremben ebédelünk, vagy vacsorázunk, a levesek közül a zsurek és a barscs különféle változatait szinte mindenhol megtalálhatjuk. Tapasztalatunk szerint finomak a saláták és a tésztaételek is. Egy viszont biztos: a lengyel csülök méltán érdemli meg a világszínvonalú minősítést, és szerencsére sok-sok étterem étlapján szerepel.

krakko-2014-aprilis-21-24-124.jpgSzintén kötelező megkóstolni a kávéházak, cukrászdák "jobbnál finomabb" süteményeit, fagylaltkölteményeit, valamint a gurál füstölt sajtot.

Az idősebbek  emlélkeiben még tisztán  élhet  a 70-es években nagyon népszerű lengyel tejbár, a "Bar Mleczny" képe, ahol például nagyon finom túrós-tejfölös palacsintát is lehetett kapni. Mára már sajnos többnyire bezártak az ilyen tejbárok, de Krakkóban ráakadtunk egyre, a Posztócsarnoktól a Wawelba vezető Grodzka utcában. Úgy tapasztaltuk, ebben a kis büfében megállt az idő, szerencsére!

Egyébként az egész városra jellemző a tisztaság, gondozottság. Látszik, hogy a krakkóiak szeretik a várost. Mi is.

Béla bácsi

 

A mappában található képek előnézete Krakkó, a "legmagyarabb" lengyel város

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.