Recept, konyha, utazás: 3 in 1

Hogyan töltsük az időnket?

A vízisportok szerelmesei nem fognak csalódni itt, de azok sem, akik delfin- és bálnalessel egybekötött hajókirándulásra vágynak, kerékpártúrát tennének  vagy golfoznának. Érdemes ellátogatni  a lenyűgöző szerpentineken megközelíthető, tenerifei Teide-vulkán tetejére,  Spanyolország legmagasabb pontjára. Az ide szervezett kirándulások számos más, történelmileg jelentős települést is érintenek, például Icod de Los Vinost, mely nem csupán borairól, de óriási, ezeréves sárkányfájáról is híres, és  La Orotavát, ahol a Balkonok Háza nyújt különleges élményt.  Szánjunk egy napot a gyönyörű Loro parkra is, ahol a többszáz papagájfajta  és az óriási pingvinkolónia mellett a fő attrakció: az orka-show (orka = gyilkos bálna, a Szabadítsátok ki Willy-t! című film főhőse).

Mit együnk?

A szigeteken hagyományos ételnek számít a sós papas arrugadas (ráncos krumpli), amit rendkívül ízletes, fűszeres szószokkal (mojo) kínálnak.

Jellegzetes étel a gofio, amit pörkölt, porrá őrölt búzából vagy kukoricából  készítenek, tehát  egyfajta pirított liszt (korábban, ha más  épp nem volt, akkor  árpából,  babból vagy  páfránygyökérből állították elő).  A földművesek kecskebőr zacskóban vitték magukkal, és kevés vízzel keverve fogyasztották. A Kanári-szigetekről terjedt tovább, így kezdték használni különféle változatait Kubában, a Dominikai Köztársaságban, Puerto Ricoban és Venezuelában, illetve egész Latin-Amerikában. Chilében és Argentínában is ismert. A Kanári-szigeteken az asztalra teszik, és ízlés szerint keverhetünk belőle levesünkbe vagy más ételekbe - rendkívül ízletes!

Mint  Spanyolország más részein, úgy itt is belakmározhatunk a tapas különböző fajtáiból. Az étel neve a "tapa", vagyis "fedő" szóból származik, ugyanis a spanyol kocsmákban az volt a szokás, hogy a borral teli poharat egy szelet kenyérrel vagy egy kis tányérral fedték  le, és ha már ott volt, borkorcsolyának mindenféle finomságot tettek rá. Idővel a tapas önálló műfajjá nőtte ki magát. Vannak hideg változatai (sonka, sajt, olajbogyó stb.) és meleg változatai (sült bébipolip, kolbász, és így tovább).

Mivel a szigetek partjait az Atlanti-óceán nyaldossa, sok halféleség közül választhatunk. Kedvelt étel a disznósült és a marinált nyúl is. A Puchero nevű kiadós egytálételbe - ami Argentínában, Kolumbiában, Uruguayban, a Fülöp-szigeteken és Spanyolországban másutt is ismert fogás - itt többféle húst és sokféle zöldséget, sőt gyümölcsöt is tesznek.

Finomak a sajtok is. A legismertebbek egyike az El queso del flor (virágos sajt), ami Gran Canaria specialitása. Kívül finom kéreg fedi, belül lágy, kissé kesernyés. Juh- és tehéntejből készül (van, hogy kecsketej is kerül bele) és articsóka kivonatával ízesítik. El Gomera szigetének specialitása a csípős-fokhagymás Almogrote sajtkrém.

A helyi desszertek egyik királynője a mandulás Bienmesabe, és persze, mivel a banán a szigeteken termesztett növények egyike: a flambírozott banán is kézenfekvő választás.

Mit igyunk?

A Sangríán kívül,  amit úgysem lehet kihagyni, kóstoljuk meg a banánlikőrt (ajánlott alaposan lehűteni) és a helyben készülő mézes rumot. A  sárkányfákból nyert vöröses színű nedv, a „sárkányvér” állítólag hihetetlen hatást gyakorol a férfierőre - szeszesital-változata palackozva mindenütt kapható.

További képek