Kellemes ünnepeket kívánunk!
Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői
Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából
Világrecept
Amszterdam 1813 óta a Holland Királyság fővárosa. (Királynőjét és a kormány székhelyét azonban ne itt, hanem Hágában keressük.) A város az Amstel folyó torkolatánál terül el; nevének jelentése: „gát az Amstelen”, és az Északi-tengeri csatorna révén összeköttetésben áll az Északi-tengerrel.
A központjában található Dam (Gát) tér neve is a régi időkre emlékeztet – itt torkollott az Amstel az IJ folyóba, és itt építették 1270 körül azt a fából készült gátat, amelyről nevét kapta a város. A tengeri hajók valaha egészen idáig úsztak fel rakományaikkal, amelyeket ezen a helyen pakoltak át folyami hajókba. Így a középkor során a város igen jelentékeny kereskedelmi csomóponttá vált. Az sem véletlen, hogy régi házainak homlokzata kissé kifelé „dől”: egykor a földszinteken működtek az üzletek, a felsőbb szinten laktak a családok, és a legfelső szintén raktározták az árut – ahová azt az oromzatra rögzített csiga segítségével húzták fel.
A város körútjait, sugárútjait csatornák (grachtok) alkotják, hosszúságuk összesen 44 km. Ezek a területet hozzávetőlegesen 100 szigetre tagolják, melyeket hidak kötnek össze egymással. Ezért nevezik Amszterdamot Észak Velencéjének – ha kedvünk tartja, mi is beülhetünk egy turistahajóba, hogy kiélvezzük páratlan hangulatát.
A történelmi városközpont főutcája által keresztezett Dam téren találhatjuk a Királyi palotát, az ún. Új-templomot, a De Bijenkorf áruházat, a második világháború hősi halottainak emlékére állított Nemzeti Emlékművet, valamint a helyi Madame Tussaud’s Múzeumot is. Ugyanitt kapcsolódhatunk be a város két fő bevásárlóutcája, a Nieuwendijk és a Kalverstraat and Damstraat nyüzsgésébe. A tér közelében, attól keletre működik Amszterdam híres vöröslámpás negyede, a De Wallen. (Ne lepődjünk meg, ha a környékbeli boltok és kávézók környékén fura illat szálldos – errefelé legálisan lehet marihuanás cigarettát szívni.)
Ám művészeti-kulturális élményekért sem kell messzire mennünk. Sok-sok színház, múzeum várja látogatóit, az utóbbiak közül a leghíresebb az 1885-ben épített Rijksmuseum, ahol olyan csodákat láthatunk, mint Rembrandt Éjjeli őrjárat c. festménye, vagy Vermeer munkái. A Van Gogh Múzeumot pedig talán nem is kell ajánlgatni – úgyszólván „kötelező” felkeresni. A tengerjáró hajóhoz hasonlító Nemo tudományos központot felkeresve sem fogunk csalódni.
Hollandia emblematikussá vált tulipánjaival, fapapucsaival, szélmalmaival főként a szuvenírboltok polcain találkozhatunk Amszterdamban – virághagyma, illetve ajándéktárgyak formájában. Ezzel együtt talán érdemes néhány szót ejteni róluk.
A tulipán a 16. században került Németalföldre, török földről, ma pedig Hollandia a világ első számú tulipánimportőre: innen származik a világon forgalomba hozott tulipánok 75%-a. A hagyományosan nyárfából faragott, kézzel festett fapapucs ipari méretű gyártása mintegy 500 éve kezdődött; hideg napokon valaha szalmával bélelték. A szélmalmok, a mi szélmalmainktól eltérően, nem elsősorban gabonaőrlésre szolgáltak: az alacsonyan fekvő területek elárasztása elleni védekezésül, a rengeteg belvíz kiszivattyúzására használták őket. A Világörökség részévé nyilvánított, 18. századi Kinderdijk-elshouti malomrendszer kicsinyített mását ma már akár a Hága melletti Madurodam makettparkban is megtekinthetjük.
-p-
Kapcsolódó cikkek
Hieronymus Bosch városa: Den Bosch
Vermeer és a porcelán városa: Delft
Ahol jó kikötni: Haarlem és Spaarndam
A mappában található képek előnézete Észak Velencéje: Amszterdam