Recept, konyha, utazás: 3 in 1

Füreden nemcsak fürödni lehet: nagyon kellemes, üdítő sétát is tehetünk itt. És közben persze, a fényképezőgépet is használhatjuk.

Az árnyas, part menti sétány a híres indiai költő, Rabindranath Tagore (1861-1941) nevét viseli, aki 1926-ban gyógyult a füredi szanatóriumban. Füred ugyanis, ha valaki esetleg nem tudná: régi gyógyhely, sok savanyúvizes forrással és szívkórházzal.

A nyári Borhetek idején a sétány mentén bor- és sajtárusok, büfék várják a látogatókat. Ám nemcsak a gasztronómiai örömökre érdemes figyelni: út közben számos emléktáblát, szobrot láthatunk, melyek a település történetének izgalmas emlékeit elevenítik fel.

Ezt az emlékművet az 1954. május 30-án felborult "Pajtás" hajó áldozatainak emlékére és a mentésben résztvevők tiszteletére állította a Nők a Balatonért Egyesület, a Balatoni hajózási Rt. és a Balatonfüredi Önkormányzat, 1999-ben. A hajót előzőleg átépítették, valószínűleg emiatt vált instabillá és borult fel, sok-sok gyerekkel a fedélzetén... A baleset huszon-egynehány halálos áldozatot követelt, több, mint ötvenen megsérültek. A korabeli sajtó, amennyire csak lehetett: elhallgatta a hírt. A hajót később ismét átépítették, és más néven egészen 1987-ig közlekedett a Balatonon, majd a Dunán.

Egy parti emléktábla az 1848-49-es forradalom és szabadságharc egyik fontos mozzanatát örökítik meg: azt, hogy itt szállt partra csapataival Noszlopy Gáspár (1820-1853) honvédőrnagy, kormánybiztos.A Dél-Dunántúl teljhatalmú kormánybiztosaként vált ismertté, s még a szabadságharc bukása után is gerillacsapatot szervezett. Végül elfogták és az osztrák hatóságok kivégeztették.

Itt sétálgatott egykor a nemzet csalogányának nevezett, szép hangú színésznő, Blaha Lujza (1850-1926) is - rá emlékeztet ez a csinos építmény. Blaha egykor lelkendezve írt naplójába arról, hogy Jókai Mórral (1825-1904) is összetalálkozott ezen a helyen, ami nem csoda: mindkettejük nyaralója Füreden volt. A Jókai-ház ma múzeum, Blaha Lujza nyaralója hotelként működik.

Séta közben sok-sok hattyúval is találkozhatunk, melyek finom falatkák reményében gyülekeznek a part menti hullámokon.  Ilyen "Hattyúk tavát" rég láttunk, mint itt, 2014 nyarán.

A nagy hattyúnézés közepette elfelejtettük megörökíteni, hogy milyen remekül látható szép időben a sétány felől Tihany. De tényleg látható - ha a fényképezőgéppel kicsit jobbra araszoltunk volna, most ezt is megszemlélhetnénk a  képen... Így viszont kicsit több hattyú fért rá!

Pásztor János jellegzetes szoborpárosát (Halász és Révész) már a kikötőnél találjuk. A legenda szerint, aki a csizmájukat megsimogatja, az visszatér erre a helyre.

Már nem is lepődünk meg: a kikötőben ismét hattyúk, vadkacsák társaságában. S ha már kikötőről van szó: az első balatoni gőzhajó, a Kisfaludy is Füredről indult útjára. Névadója, Kisfaludy Sándor (1772-1844) költő alapította a Dunántúl első kőszínházát 1831-ben, ugyancsak Füreden. A településen valaha hajógyár is működött.

Az árvízi hajósként híressé vált báró Wesselényi Miklós (1796-1850) sportembernek sem volt utolsó, erről tanúskodik ez a kikötő közelében található márványtábla is.

A kikötői szökőkút megunhatatlan, a gyerekek fürdőruhában is kiélvezik. Bár állítólag tilos fürödni minden ehhez hasonlóban, mi még nem láttunk rá példát, hogy ne ugrált volna az ilyen szökőkutakban tucatnyi gyerek. Lehet, hogy nem velük van baj, hanem a víztisztítást kellene okosan megoldani. 

Füred látványosságai ezzel messze nem értek véget, mi azonban egyelőre megelégedtünk ennyivel, és egy partközeli vendéglőben folytattuk az ismeretszerzést. Az viszont nem kétséges, hogy füredi sétánk a jövőben még folytatódik, hiszen nem mulasztottuk el megsimogatni a Halász és a Révész csizmáját...

-h-