Badacsonyi ősz

2013.10.23

Badacsonyba és környékére ősszel sem rossz ötlet ellátogatni. Kiadós sétákra, kirándulásokra ilyenkor is sort keríthetünk a csodás tájon, ráadásul itt terül el híres hazai borvidékeink egyike, a badacsonyi, amely a Balaton Révfülöp és Szigliget közötti parti településeit és hegyi szőlőterületeit foglalja magába. Már a rómaiak is előszeretettel termeltek bort ezen a helyen, felismerve, hogy a sok napsütés, a magas páratartalom és a hegytetők vulkanikus eredetű talaja kiválóan alkalmas a szőlőtermesztéshez.

A 19. századi filoxérajárványt követő újratelepítés óta a fehérszőlő vált uralkodóvá errefelé. Így most az olaszrizling, a szürkebarát, a tramini, az ottonel muskotály, a rajnai rizling, a chardonnay és a kéknyelű számít jellegzetes badacsonyi bornak.

A kéknyelű levélnyelének jellegzetes színéről kapta nevét, és olyan ősi magyar szőlőfajta, amit hagyományosan kimondottan csak Badacsonyban és a Balaton-felvidéken termesztettek (ma már más borvidékeken is előfordul). Mivel női virágú, termékenyülése bizonytalan. Beporzása a szél által megy végbe. Fő porzó fajtáinak egyike a budai zöld, mellyel ezért rendszerint együtt telepítik - ne csodálkozzunk tehát, hogy a badacsonyi pincék kínálatában budai zöld is szerepel. 1957-ben a két szőlőfajtát keresztezték is; ebből született a Badacsonyi Rózsakő, melynek elnevezése a híres badacsonyi Rózsakő sziklára utal.

Ez nem más, mint egy lapos bazalttömb a Kisfaludy-ház felett, ahol egykor szívesen üldögélt a Balaton látványában gyönyörködve Kisfaludy Sándor költő (1772-1844) feleségével, Szegedy Rózával. Rózáról nevezték el a követ, amely állítólag varázserejű is. Ha valaki a választottjával együtt ráül, háttal a Balatonnak, kézenfogva, még abban az évben számíthat a nászra. Az epekedő lányokon ugyancsak segíthet a kő: csak rá kell ülniük, háttal a tónak, és sóhajtva szerelmükre gondolni - ezután a viszonzás sem marad el. Egyszerű, nem igaz?

De nemcsak a Rózsakőhöz látogathatunk el. A környék földtani, zoológiai, botanikai, tájképi és kultúrtörténeti értékei miatt tájvédelmi körzet; szembetűnő nevezetességei a vulkanikus "tanúhegyek": a Csobánc, a Gulács, a Szent György-hegy, a Tóti-hegy és a Szigligeti-hegy. A legnagyobb tanúhegy a 437,4 m magas, "koporsó" alakú Badacsony-hegy.

Badacsonyban meglátogathatjuk például a már említett Kisfaludy-házat, valamint a Szegedy Róza-házat is, vagy a Balaton festőjének műveit bemutató Egry József Emlékmúzeumot. Szép templomokban, és a kilátóhelyekről páratlan panorámában is gyönyörködhetünk. Mindehhez igazi őszi színorgia társul, na meg az a bizonyos finom avar- és földillat.

A Balaton-parton pedig olyan béke és nyugalom vár, amilyennel nyaranta sosem találkozhatunk. Sétahajózhatunk egyet, vagy csupán nézhetjük a vizet, simogattathatjuk magunkat az utolsó meleg napsugarakkal. És ha mégis fázni kezdenénk egy kicsit, nem kell messzire mennünk ahhoz, hogy ismét borközelbe kerüljünk...