Ugrás a tartalomhoz
Lépj a menübe
Facebook
Keresés
Képgaléria
Ezt kifőztük...
Kellemes ünnepeket kívánunk!
Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői
Megosztás
Szívesen ajánljuk
Elérhetőség
Világrecept
Levelezőlista
Torkoskodás vízkereszttől karneválig
2012.02.04
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. Ilyen például a torkos csütörtök, melynek lényege, hogy ezen a napon, a közelgő nagyböjt előtt bőségesen fogyasztottak zsírban gazdag, és egyben a farsangi időszakhoz kötődő ételeket (pl. fánkot), valamint megengedett volt a szokásosnál bőségesebb étkezés. Nevezik zabálócsütörtöknek, tobzócsütörtöknek, Erdélyben pedig kövércsütörtöknek is.
A kereszténység előtti időkből származó farsangi mulatságokat az „erkölcsös” 16. és 17. században - nem eredete, hanem bujaságot szimbolizáló szokásai miatt - tiltották.
A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami egyben nagy mulatságokkal kísért télbúcsúztató is. Számos városban ekkor rendezik meg a híres karneválokat (riói karnevál, velencei karnevál), Magyarországon pedig a farsang legnevezetesebb eseményét: a mohácsi busójárást.
Farsangi fogások a Világrecept oldalról
Hozzászólások
Hozzászólások megtekintése
Nincs új bejegyzés.