Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Keresés


Ezt kifőztük...

mahe.jpg

Jó böngészést kívánunk!

Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői

Megosztás

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szívesen ajánljuk

nadine2.jpg

Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából

 

Elérhetőség

Levelezőlista


Facebook


Thaiföld: Nong Khai felé
2014.01.23

thai-13.jpg

A turistaparadicsomoktól távolabb, a Mekong folyó partján haladva sok érdekességet figyelhetünk meg. Például azt, hogy az emberek a száraz évszakban – kihasználva a folyó alacsony szintjét – a partfalban kis, teraszos kerteket alakítanak ki, és ott káposztát, idénynövényeket termesztenek.

Halak és kaucsukfák

img_6175.jpgMunkálkodó halászokkal nem találkoztunk, azonban sok helyen ringatóztak csónakok, ami számunkra azt sugallta, hogy halakban sincs hiány, és a tudatos halgazdálkodás mellett sokan még a régi módszerekkel is halásznak.

Láttunk kaucsukfákat, a fa törzsére erősített edénykékkel, ahová a módszeresen bekarcolt fa kérgéből csorog a gumi alapanyaga. Dél-Thaiföldön kaucsukfákból álló ligetek, kisebb erdők is vannak. 

Wat Phu Tok - a tériszonyosok réme

img_6018.jpgHa nem is a Mekong partján, de a folyó közelében áll egy meredek falú szikla, a helyiek számára szent hely, a Wat Phu Tok. Nyaktörően meredek, fa lépcsősoron mászhatjuk meg, amelyből szintenként sziklába vájt ösvények és deszkajárdák ágaztak ki – ezeken körbe lehet járni a sziklát. Az ösvény mentén, a szikla oldalához erősítve helyenként fabódék álltak – szerzetesek meditációs kunyhói. A deszkajárdák néhol hiányosak, néhol a nagy réseken át fel-felvillan a lábunk alatti húzódó mélység. Tériszonyos látogatónak igazi rettegést jelenthet ez a séta. (Mi élveztük, és gyönyörködtünk a tájban.)

Nong Khai ijesztő szoborparkja

sala-kaew-ku--16-.jpgÉrdekes városka Nong Khai, és egyben jelentős átkelőhely Laosz felé. Itt épült Kína után a második – közel 1200 méter hosszú híd a Mekongon. A túloldalán található Laosz fővárosa, Vientiane. A város ismert még szoborparkjáról, ahol egy laoszi eredetű "sámán" bizarr, sokszor ijesztő tégla- és cementszobrai állnak. 

Vietnami fogások

Számunkra azonban az a nagyszerű, profi színvonalú vietnami vendéglő maradt leginkább emlékezetes, ami olyan népszerű a helyiek között, hogy alig lehet helyet kapni benne. A vietnami fogások nagyon különböztek a thaiaktól: kevésbé fűszeresek voltak, egyáltalán nem akadt köztük csípős.

vietnami-falatok--3-.jpgZöldségeket, köztük igen sok ismeretlen levelet tettek elénk, amelyekből – a szomszéd asztalnál ülőktől ellesve a módszert – kis falatkákat készítettünk: nyersen rizspapírba csomagoltunk, majd bekaptunk. A kínai konyhából ismert tavaszi tekercsre halványan emlékeztető, darált hússal töltött hurkácskákat is kaptunk, továbbá kóstoltunk a mi kolbászunkhoz hasonló, de attól eltérő, kevésbé karakteres ízű eledelt.

Hús, cukornáddal

vietnami-falatok--4-.jpgÉrdekesnek találtuk, hogy a sertésoldalas bordáit 4-5 centiméter hosszúságúra vágva sütötték meg, és zöldségekkel, fokhagymával kínálták. A legfurcsább azonban az a fogás volt, amit úgy készítettek el, hogy a húst fiatal cukornáddarabokra tapasztva megsütötték. Amikor a húst a cukornádról megettük, akkor a cukornád végeit – mivel azoknak nagyon finom, édeskés ízük volt – elrágcsáltuk. Azt nem tudjuk, a helyiek szemében ildomos volt-e ez a magatartás, de mi igazán élveztük.

Amikor a húst a cukornádról megettük, akkor a cukornád végeit – mivel annak nagyon finom, édeskés íze volt – elrágcsáltuk (azt persze nem tudjuk, a helyiek szemében ildomos volt-e ez a magatartás...)

Irány: Chiang Khan

mekong-090.jpgChiang Khan városka felé haladva a Mekong széles, jellegzetesen zátonyos része mellett haladtunk el – a zátonyokat növények lepték el, alig volt elképzelhető, hogy az esős évszakban itt folyammá duzzad a decemberben, a száraz évszakban csak csordogáló vagy alig mozdulni látszó víz.

Chiang Khan – inkább eldugott falu, mint városka – faházai között izgalmas, életteli helyre bukkantunk. A hagyományos faépületek napközben a megszokott képet mutatják – este a falu életre kel. A falu egyetlen hosszabb utcáján kigyulladnak a fények, és utcai rakocskas-lepeny--1-.jpgétkezdék, boltok, vendéglők nyitnak ki; utcahosszat kóstolgathatjuk a tavaszi tekercseket, rákocskás rizslepényeket, furcsa, ismeretlen nevű és küllemű egyéb ételeket.

A Mekongot egyelőre elhagyva innen indulunk tovább nyugatnak, majd tovább, még északabbra, a magas hegyek irányába.

Kép és szöveg: Dobos Katalin 

 

Kapcsolódó cikkek

Thaiföldi kalandozások, nemcsak a konyha körül

Thaiföld: Ayutthaya és a khmer romtemplomok

Thaiföld: a Mekong mentén

A thai konyháról

Thai receptek

 

A mappában található képek előnézete Thaiföldi kalandozások 4: Nong Khai felé

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.