Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Keresés


Ezt kifőztük...

mahe.jpg

Kellemes ünnepeket kívánunk!

Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői

Megosztás

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szívesen ajánljuk

nadine2.jpg

Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából

 

Elérhetőség

Levelezőlista



Thaiföld: Az északi hegyvidék
2014.04.21

mae-hong-son--2-.jpg

Thaiföld északi része a 13. századtól kezdődően fennállt királyság, a Lanna királyság volt, amely magában foglalta a jelenlegi Laosz egy részét is. A 16. századig önálló állam volt, majd a burmai fennhatóság alá került, és csak a 19. század óta tartozik Sziámhoz, azaz a mai Thaiföldhöz.

Viharos századok

mae-hong-son--5-.jpgValaha, a viharos századokban nemcsak háborúk dúltak errefelé, de kereskedelmi utak is találkoztak itt, és a karavánok a fa, a selyem, az ópium és sok egyéb áru mellett távolabbi vidékek kultúráját is magukkal hozták. Chiang Maiban, a terület kulturális fővárosában és a kisebb északi városokban máig érződik a szomszédos Burma és Laosz, sőt némileg a távolabbi Kína hatása.

 

Igazán vadregényes

A terület északi határát a Mekong jelenti. A Mekong itt alacsonyabb hegyek, dombok között kanyarog, a folyó partján fekvő álmos városkák kikötőiben megálló folyami eszaki-tajak--8-.jpgbárkákból most is kézzel rakodják, vállukon hordják ki az árut a partra az emberek. A hajdani Lanna királyságot kettészelő folyótól északra ma laoszi, délre thaiföldi területek vannak: ameddig a szem ellát, túlnyomó részben hegyvidék, sűrű, lakatlan erdőségekkel borítva, nagyon szép, igazán vadregényes most is.

 

eszaki-tajak--5-.jpgCsónakkal vagy elefántháton is

A kisebb, alig látogatott nemzeti parkokban vannak vízesések, és vannak folyók, ahol vadvízi evezéssel próbálkozhatnak a kalandvágyók. A nemzeti parkokban érintetlen a természet, gazdag az állatvilág, itt vadállatok is élnek, errefelé nem számíthatunk jelzett ösvényekre. Utazási irodákban lehet befizetni egy- vagy többnapos túrákra.

 

A vezetők terepjáróval vagy gyalog, csónakkal vagy elefántháton, kis csoportokban kalauzolják a turistákat a hegyekben élő, thai nyelvet sokszor nem is beszélő hegyi törzsek kis falvaiba. Ebben az országrészben még mindig vannak érintetlen vagy alig látogatott települések, bár a turizmus egyre inkább iparszerűvé válik errefelé is.

 

eszaki-tajak--7-.jpgSzinte nincs is olyan, aki nem hallott még a karen törzsről, amelynek asszonyait „hosszúnyakúakként” ismerik a nők nyaka-lába-karja köré erősített rézkarikák miatt – ők a turisták kíváncsiságából élnek.

 

Mae Hong Son

mae-hong-son--9-.jpgAz északi területek megközelítése régebben embert próbáló feladat volt. Csak néhány évtizeddel ezelőtt sikerült ennek a vidéknek az elszigeteltségét megszüntetni. A Chiang Mai és Bangkok közötti 600 kilométeres távolság ma napi több repülőjáraton, vasúton és autópályán néhány óra alatt megtehető.

 

De még a múlt században sem volt ez ilyen egyszerű, különösen az esős évszakban. Az északi rész egyik legeldugottabb települése volt a hegyek ölésében fekvő Mae Hong Son.

 

A száműzöttek földje

A burmai határ egészen közel van ide, bár a másik országba kocsival járható út nem vezet át. A várost a 19. század elején az akkor erőgépek helyett használt elefántok kiképzése céljából alapították, és egyes útikönyvek szerint száműzetésként küldték ide azokat, akik az akkori hatalom szerint erre rászolgáltak. A mai is nyugodt, de a tetszhalál állapotából egyre inkább éledező, csinosodó Mae Hong Son csak 1900-ban vált Thaiföld részévé.

 

mae-hong-son--ejszakai-piac--2011-12--1-.jpg

Ma már nem a száműzöttek földje - aki jön, örömmel és kíváncsian teszi. Esténként lezárják a központi tó körüli utcáit, és megnyitják az éjszakai bazárt, ahol ruhaneműtől a cipőkön át az ételekig minden kapható.

 

Az arany háromszög

arany-haromszog--azaz-sop-ruak--5-.jpgAz „arany háromszög” a drogkereskedelemről vált hírhedté. A Mekong és a Ruak folyó torkolatánál három ország – Thaiföld, Burma (a mai Mianmar) és Laosz határa találkozik. Egészen a közelmúltig drogcsempészek uralták a vidéket, nem voltak ritkák a határőrök és a csempészbandák fegyveres összecsapásai. A 20 éve kiadott az útikönyvek még fokozott óvatosságra intették az erre utazókat.

 

Mára turistalátványossággá szelídült a hely. Mekongra néző kilátó óriási Buddha-szobor, modern szálloda, drogellenes múzeum, a folyóparton többszáz méter hosszan húzódó piac, buszokból áradó turistacsoportok – ha eddig nem tűntek volna el a csempészek, ettől a látványtól biztos elmenekülnének...

 

Északi városokban

mae-hong-son--4-.jpgA látogatók, akik nem értik a nyelvi eltéréseket, leginkább a külsőségeket látják: mind az építészetben, mind az étkezésben sok különbség van a déli és az északi országrész kultúrája között.

 

Így az északi városokban a buddhista templomok – watok – stílusa is merőben eltér a délen épült templomokétól, a jellegzetesen alacsony tetejű, sok fadíszítést alkalmazó watok közül a legnagyobb becsben azokat tartják, amelyekben még láthatók a régi falfestmények.

 

A városok ezen a vidéken többnyire még mindig „földszintesek”. Az építészet hagyományos anyaga a fa, és a modern házak építéséhez is – legalább részben – gyakran használnak fát. A lépcsők, teraszok korlátain, a házak homlokzatain sok szép faragást lehet látni – a piacokon készen lehet faragott épületelemeket vásárolni.

 

Nan és Phrae

phrae--templom--5-.jpgA terület kulturális fővárosán, Chiang Maion kívül kevés a magas épület. A kisebb városok, mint Nan, Phrae óvárosai még sok helyen őrzik a hajdani faházakat, és nemcsak múzeum formájában. A tehetősebb thaiak, betelepülő külföldiek között előfordul, hogy egy-egy régi faépületet megvásárolnak, lebontják, elszállítják, és újra felépítik, hogy aztán azt rendbe hozva újra használják.

 

Kedvencünk, a ragacsos rizs

266.jpgThaiföldön nagyon sokféle fajta, színű, alakú, méretű rizst lehet kapni, mi nem is tudunk különbséget tenni közöttük. Számunkra az északi konyha legjelentősebb vívmánya és egyben kedvencünk a ragacsos rizs, amiről ebben a cikksorozatban korábban már írtunk. Ez az ételféleség Thaiföld északi részén, Laoszban és Burmában népszerű.

 

Megnevezése a magyar háziasszonyok és konyhaművész urak fülében talán nem hangzik túl jól, és túl gusztusosnak sem tűnik. Előítéleteinktől sújtottan így gondoltuk ezt mi is – amíg kalandvágyból meg nem kóstoltuk.

 

disznohusos-rizs.jpg

Ez a magas gluténtartalmú rizsfajta másképpen (kizárólag gőz fölött, párolással) készül, fonott kosárkákban adják az asztalra, és kézzel kell szaggatni belőle, ha körítésként kínálják. Nagyon finom, de sajnos, ebben a formájában az északi országrészen kívül máshol nem is igen kapható! A ragacsos rizst desszertekhez is felhasználják (korábban erről is írtunk), és pl. mangóval, kókusztejjel Thaiföldön mindenütt kapható, nagyon népszerű – és szintén nagyon finom – csemege.

 

Sült hal és tom yum khung

img_6596.jpgAz északi konyha inkább folyami halakat használ, itt kevésbé fogyasztják a tenger gyümölcseit – messze van a tenger... Phayao városka egy tó partján fekszik, a tóparton egymást érik a vendéglők. Sókéregben sült halakat kínálnak, amelyek belseje fűszerekkel van kitömve. Nagyon ízlett nekünk!

 

thaton.jpgThaiföldön mindenütt – így északon is – népszerű mind a zöld curry, mind a vörös curry. Itt is népszerű a tom yum khung, a tenger gyümölcseiből készült csípős-savanyú leves, amelyet északon talán nem annyira erősen kedvelnek. Kevésbé erős leves a tom kha kai, ez csirkéből készül, és a kókusztej miatt jóval enyhébb az íze. A thaiak a levesekhez gyakran kérnek külön rizst is.

 

Pad thaitól a pad siewig

img_6215.jpgKözismert, olcsó, mindennapi fogás a pad thai, a rizstésztából általában rákocskákkal, tojással, babcsírából, és más hozzávalókból készült, őrölt mogyoróval ízesített tészta. Hasonlóképpen gyakori a pad siew, ez búzalisztből gyúrt, a mi lebbencstésztánkhoz hasonló, de lágyabb tésztából, dobva-rázva sütéses módszerrel készül.

Egyszóval azt is mondhatnánk: a thai konyha termékei nekünk soha nem okoztak csalódást.

 

Újdonság: a tea

mae-hong-son--ejszakai-piac--2011-12--4-.jpgThaiföldön nem hagyományos ital, hanem újdonság a tea, a legtöbb helyen csak importált, kommersz, filteres formában lehet kapni – kivéve az északi országrész azon területeit, ahol a betelepült kínaiak teát kezdtek termeszteni. A kínaiak - a Kuomintang harcosai - Mao kommunista seregei elől a hegyeken át menekültek Kínából. Egy részük tovább jutott Taiwanra, más részük ezen a vidéken telepedett le.

 

Kóstolgatás Mae Salongban

nan--2-.jpgMae Salong alig volt több egy katonai tábornál, mára már kisebb városkává nőtt. Egy idősebb kínai nő mesélte, hogy a kunyhókban, kezdetleges körülmények között élő letelepülők Taiwanról kapták az első teacserjéket. A Mae Salong környéki hegyoldalakat ma már teacserjék borítják, a városkában kellemes panziók épültek, és sok helyen lehet többféle – elsősorban félig fermentált oolong és ginseng teát –, kóstolgatni, vásárolni. Aki nem fél, hogy hazafelé eltörik, akár kínai porcelán teáskészletet is vásárolhat...

 

Kép és szöveg: Dobos Katalin

 

A mappában található képek előnézete Thaiföld: Az északi hegyvidék

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.