Kellemes ünnepeket kívánunk!
Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői
Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából
Világrecept
Korábbi cikkeinkben bekukkantottunk a thai konyhába, írtunk az alapanyagokról, a fűszerekről, az étkezési szokásokról. A thai konyhaművészet hagyományos formái mellett azonban – elsősorban a nagyobb városokban – új étkezési módokkal is találkozhatunk. A Thaiföld északi részén fekvő Chiang Maiban több olyan vendéglő is van, ahol a betérők az ételeket nem étlapról rendelik, vagy nem az elkészült fogások közül választják ki, hanem maguk készítik el. Ilyen a svájci raclette-hez hasonló, a thaiak által thai barbecue vagy „hot pot” néven emlegetett étkezési forma, amely a helyiek egyre inkább terjedő szórakozása.
A thai barbecue lényege, hogy az asztal közepére egy speciális, karimás kalaphoz hasonló formájú fémtálat helyeznek, amelyet akár elektromos melegítővel, akár az asztalba vágott lyukon át szabad tűzzel forrósítanak fel és tartanak melegen. A kalapszerű thai edény karimájában leves készül, a középső, dombszerűen felpúposodó részen hús- és májszeletek, baconszalonna, esetleg tenger gyümölcsei sülnek. Az elsőre felszeletelt hozzávalókat a vendéglő svédasztalszerűen, nagy edényekben kínálja, és mind a húsféléket, mind a zöldségeket a vendégek maguk válogatják össze, majd azokból az asztalukra állított edényben, saját ízlésük szerint maguk készítik el az ételt.
Thaiföldön egyre népszerűbb ez az étkezési forma, talán azért is, mert a thaiak szeretnek vidáman, nagyobb társaságban étkezni, és a kalapszerű tálat körbeülő barátok, családtagok jó hangulatban tölthetnek el akár egy egész estét, miközben főzőcskéznek, és (igen olcsó egységáron) degeszre tömhetik a pocakjukat. Az ilyen vendéglőkben néha megjelennek kíváncsiskodó „farangok” is (a thaiak így hívják a nyugatiakat), és amikor tanácstalanul néznek körül, mindig akad valaki, aki feláll a szomszéd asztalok egyike mellől, hogy megmutassa, hogyan kell hozzáfogni a „hot pot” készítéséhez.
Nekünk is megtetszett ez az új szokás, és arra gondoltunk, hogy itthon kapható alapanyagokból mi is kínálhatunk „hot pot”-ot, thai barbecue-t magyar módra a vendégeinknek, ezért megvásároltuk az egyik piacon a magunk kalapszerű edényét (többféle méretben kapható), amelyet itthon kemping gázfőzőre helyezve szoktunk az asztal közepére állítani.
A thai barbecue elkészítése itthoni körülmények között sem boszorkányság. A leghangulatosabb kertben, vacsoraként kínálni, de otthon, a lakásban is fogyasztható (nem szabad a legszebb terítővel teríteni!).
Mi kompótostálakban tesszük az asztalra a hozzávalókat. Baconszalonnát, csirkemellet vagy -felsőcombot, szűzérmét kínálunk igen vékonyra szeletelve, de bármilyen más, könnyen puhuló hús is megfelel. Zöldségként levelekre szedett kínai kel, petrezselyem, zellerlevél kerül az asztalra. Az újhagymát, gombát, brokkolit vagy kelbimbót kis darabokra vágva, a sárgarépát, zellergumót gyufaszálnyi csíkokra gyalulva tesszük ki, hogy a vendégek maguk válasszanak ezekből, kedvük szerint.
Miután a kalapszerű edény domborodó felét egy hájdarabbal bekentük (hogy az ott sülő hús majd ne ragadjon rá), a hájat a „kalap” csúcsára helyezzük, hogy onnan olvadjon lefelé a zsiradék. (Amikor a háj elolvad, új darabbal kell pótolni.)
A „kalap” karimájába erőleveskockából készült alaplét öntünk, amelyben a zöldségféléket mindenki maga főzheti meg. A thaiak levesbetétet is tesznek bele: kis gombóckákat, mindenféle falatkákat, üvegtésztát. Üvegtésztát mi is szoktunk használni, de az előre főzött cérnametélt is megteszi. Ám levesbetét nélkül is nagyon kitűnő levest ehetünk, hiszen a „kalap” domború részén sülő hús, máj és szalonna finom levet ereszt, ez pedig kellemes ízt ad a levesnek.
Mindenki kap egy kisméretű, öblös edénykét (amibe a levest meri), egy lapostányért (ahová szükség szerint a húsokat teszi), valamint kis tálkát vagy tálkákat a mártáshoz. A levest célszerű a kínai vendéglőkből ismert formájú kanállal fogyasztani (mert az – a hagyományos merőkanállal szemben – belefér a főzőedény karimájába is). A bátrabb sütögetők evőpálcikával, a félénkebbek villával forgathatják a hússzeleteket.
A leves és a hússzeletek folyamatosan készülnek el, ezért folyamatosan kell enni, és időnként pótolni kell az alaplevet is (ajánlatos egy kannában előre elkészíteni az alaplét). A húsok fűszerezetlenül és pácolatlanul kerülnek a „kalap” domború oldalára, és ha elkészültek, a mártásban megforgatjuk, majd bekapjuk őket (mi általában készen kapható thai mártásokat használunk, de bárki maga is készíthet fantáziája szerint akár többféle mártást, édesebb és/vagy csípősebb ízesítéssel).
Akármilyen társaságnak kínáltuk, mindenki nagy tetszéssel fogadta és élvezte a magyar módra kínált thai barbecue-t. Aki Thaiföldön járva kipróbálja, és megkedveli ez a (mulatságnak is beillő) étkezési formát, annak javasoljuk egy – ha 4-5 főnél több ember üli körül az asztalt, inkább két – ilyen edény beszerzését. Ha sikerült a Világrecept látogatóinak érdeklődését felkelteni, arra biztatjuk a világjáró kedvű olvasókat, hogy ha Thaiföldön járnak, hazafelé hagyjanak helyet a bőröndjükben egy vagy két (esetleg a barátaikra gondolva) több „kalapforma” thai edény számára. Nagy sikerre és kellemes „thai” estékre számíthatnak idehaza...
Kép és szöveg: Dobos Katalin