Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Keresés


Ezt kifőztük...

mahe.jpg

Jó böngészést kívánunk!

Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői

Megosztás

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szívesen ajánljuk

nadine2.jpg

Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából

 

Elérhetőség

Levelezőlista


Facebook


Sri Lanka I. - A délnyugati tengerpart
2016.01.25

explore-sri-lanka--19-.jpg

Sri Lanka nem tartozik a legismertebb és leglátogatottabb turistacélpontok közé: messze van Európától, keveset tudunk róla, és aki távoli tájakra vágyódik, azt is elijesztik az onnan érkező rossz hírek. A tamil–szingaléz polgárháborúról, robbantásokról mindannyian hallottunk, és emlékszünk még a Sri Lanka partvidékén pusztító, sok tízezer ember halálát okozó cunamira is.

 

Betlehemek a pálmák alatt

Mi a baljóslatú hírek ellenére kíváncsiak voltunk erre a kis szigetországra. Épp karácsonykor indultunk otthonról, és amikor megérkeztünk a főváros mellé, Negombóba, trópusi hőség, és mindjárt az első órákban meglepetés fogadott bennünket.

i.-negombo--3--masolata.jpeg

A szállodánk felé haladva, a parti út jobb oldalán a tenger hullámzott, az út bal oldalán pedig kisebb és nagyobb betlehemeket láttunk. Sri Lankán túlnyomórészt buddhisták élnek, északon a lakosság jó része muszlim vallású. Olvastuk, hogy az ország délnyugati vidékén sok a keresztény, de nem számítottunk rá, hogy lépten-nyomon – út mentén ácsolt  emelvényeken, vagy csak a füvön, néhol pedig ladikokban, szalmabálák között – látjuk az itthon templomokban megszokott, karácsonyi jeleneteket.

Furcsa és anakronisztikus volt mindezt a trópusi pálmafák alatt látni.

 

A cunami után

A cunami Sri Lanka teljes délnyugati partvidékét érintette. A tenger közelében haladó országút mentén több helyen is találkoztunk a nyomaival: láttuk a burjánzó növényzet által már benőtt, romos házakat, a helyszínen eltemetett áldozatok sírjait. Néhol, a parttól távolabbi bozótban olyan hajók feküdtek oldalukra dőlve, amelyeket a cunami sodort ki a tengerből.

iii.-tangalle--29-.jpeg

De érzékelhető volt az is, hogy a rendkívüli pusztítás után a partvidék lassan újjáéled. A falvakban új házak épülnek, az üdülőhelyeken egyre több új, modern szálloda és panzió áll. Várják a turistákat, leginkább pedig a tőlük származó bevételt, amire bizony nagyon rászorulnak.

 

A tenger arcai

A hatalmas hullámok miatt a tenger nem mindenütt alkalmas fürdésre, de mi nem bántuk, mert a sziklákon megtörő, több méter magasra felcsapó habok puszta látványát is élveztük – az Indiai-óceán partján jártunk.

ii.-hajok-es-halaszok--11-.jpeg

A part közelében és a homokpadokon a halászok sok helyen halászhajókat és -csónakokat kötöttek ki, egyszer még azt is láttuk, ahogy hagyományos módon, vízbe szúrt cölöpökön ülve igyekeznek halat fogni. Csodálkozva figyeltük, és nem értettük, miért kell a halászatot ilyen furcsa módon folytatni.

Leginkább a kilométereken át húzódó, finom homokos partokat kedveltük, amelyek olyan néptelenek voltak, hogy a madarakon kívül legfeljebb lábnyomokkal találkozhattunk – amíg a kicsapó hullámok el nem mosták azokat is.

 

Tangalle és madarai

Az idegenforgalom egyik éledező városa Tangalle, hosszan elnyúló  tengerpartjával, kellemes panzióival – de aki pezsgésre és mozgalmas éjszakai életre vágyik, ne itt keresse azt.

A vízben nemcsak azért fürödtek kevesen, mert a hullámok nagyok voltak, hanem mert kevés volt a turista. A parti homokban kagylókat, koralltöredékeket gyűjtve több száz méteren át lehetett sétálni úgy, hogy csak madarakkal találkoztunk – mi ezt ideális pihenésnek éreztük.

iii.-tangalle--25-.jpeg

A mindennapi (látcsővel figyelt!) eseményt itt az jelentette, hogy a panziónk felett naplementekor, pontban fél hatkor zajos felhőben papagájhad jelent meg. A madarak a kerti pálmafákon töltötték az éjszakát. Elhelyezkedtek a levelek alatt, hogy aztán napfelkeltekor egyszerre felkerekedjenek, és nagy csiviteléssel újra elrepüljenek.

 

Galle, a Világörökség része

Mintegy kétszáz éven át, a 19. századig Galle volt Sri Lanka legfontosabb kikötője. Már a 16. században építettek itt a portugálok egy erődöt, azonban a mai erőd a holland uralom alatt, a 17. században épült ki.

A cunami itt is pusztított. Elsősorban az újabb városrészek szenvedtek kárt, mert a masszív erődfalak megóvták Galle óvárosát. Az erőd szabadon bejárható, a rendezett utcákon, jellegzetes, szépen karbantartott gyarmati stílusú épületek között sétáltunk.

iv.-galle--2-.jpeg

Galle gyarmati öröksége a kereszténység. Az egyik  templomba benézve meglepetten láttuk, hogy az épület csak kívülről olyan, mintha Európában lennénk – belül más kép fogadott bennünket. Nyoma sem volt az itthon megszokott komor csendnek: a padok között otthonosan játszó, szaladgáló kisebb gyerekeket láttunk, a nagyobb gyerekeknek pedig egy pap éppen angolórát adott.

Az utcákon sétálva lépten-nyomon kis üzletekbe ütköztünk. Galle jól ismert ékszerboltjairól, amelyek apró kirakatai előtt – vásárlási szándék nélkül – szívesen megálltunk nézelődni. Hogy aztán hogyan történt, mi sem tudjuk, de az egyik boltos behívott bennünket, és mire feleszméltünk, már meg is vásároltunk egy kis kollekciót...

v.-galle--piaci-kepek--5-.jpeg

A piacok minden keleti országban izgalmas élményt jelentenek. Mint minden városban, itt is volt piac, ahol a jól ismert banán és narancs mellett kapható volt sokféle ismeretlen gyümölcs is. Az általunk sosem látott halakon kívül kilóra adták a hatalmas, arasznyi méretű fahéjdarabokat. A számunkra különleges zöldségek egyikéről-másikáról még elképzelni sem tudtuk, hogyan kell elkészíteni vagy megenni. A hatalmas, rücskös duriánról csak hallottuk, hogy nagyon finom, de rettenetes szaga miatt repülőre felvinni, szállodába bevinni tilos. Mi nem próbáltuk ki...

 

A konyha világa

Kezdettől tapasztaltuk, hogy e kicsi sziget konyhaművészete nemcsak jóízű fogásokat kínál, de sokszínű és változatos is – köszönhetően az ország mozgalmas történelmének. Jártak erre arab és maláj kereskedők, holland és portugál hódítók, mindenki otthagyott valamit a saját asztali hagyományaiból – és a közelben ráadásul ott van India.

Sri Lanka a fűszerek hazája. Az idegenforgalom is kihasználja ezt, mert a turisták számára fűszerkertekben mutatják be a fahéj, a szegfűszeg, a vanília, és sok más, a nyugati látogató szemében különleges fűszer termesztését.

v.-galle--piaci-kepek--11-.jpeg

Az országban a trópusi éghajlat alatt termő gyümölcsök sokasága kapható. Nemcsak piacokon, de az utcákon, az országutak mentén is vannak árusok, akik az ismert déligyümölcsökön túl, igazi különlegességeket is kínálnak. Amikor Sri Lankán jártunk, épp mangószüret zajlott, és érdekes volt teherautószámra látni az itthon darabonként több száz forintért kapható gyümölcsöt. Azt talán nem is kell mondani, hogy a helyben szedett gyümölcsök zamata mennyire eltér az itthon is kapható, éretlenül szedettekétől. 

Sri Lankán a tengerparti vendéglőkben – és persze a szárazföld belsejében is – mindenütt kaphatók a tenger gyümölcsei: halak, polipok, különböző fajta rákok, amelyeket grillezve vagy curry formájában készítenek el. Érdemes bármelyik fogást megkóstolni.

 

Varázsos ital: a mámorító arrack

Amikor megszomjaztunk, bárhol kaphattunk jó sört és gyümölcslét. A parton egyszerű, kicsi bárokban jeges üdítőket és finom koktélokat ihattunk. Különösen ízlett egy konyakhoz hasonló, arrack nevű párlat, amelyről azt mondták, a kókuszpálma virágjából készül. Amikor vásárolni szerettünk volna egy üveggel ebből a kellemes italból, hogy hazavigyük ajándékba, megtudtuk, hogy alkoholos italokat csak speciális helyeken, külön boltokban lehet kapni. Érdeklődésünkre mutatták is, merre vegyük az irányt, és mi el is indultunk az arrack nyomában...

iii.-tangalle--31-.jpeg

Ahol az utcán gyanús külsejű épületben, kicsi, rácsos ablak előtt kizárólag férfiak álltak sorban kóstolóért – ott árulták a szeszes italokat. Megvettük az arrackot, majd a szállodában kibontottuk, hogy megkóstoljuk, nem tévedtünk-e... Valóban arrack volt, igen finomnak találtuk, és hogy még jobban meggyőződjünk róla, valóban nem tévedtünk a megítélését illetően, tovább ízlelgettük...

Majd önző módon mégsem vittük haza, hanem gondoltunk egyet, és megittuk az egészet. Az itthoniaknak így azóta is csak mesélni tudunk arról, hogy milyen rafinált ital, és milyen gyorsan fejébe száll az óvatlan turistának...

Kép és szöveg: Dobi

 

A mappában található képek előnézete Sri Lanka I. A délnyugati tengerpart

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.