Kellemes ünnepeket kívánunk!
Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői
Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából
Világrecept
Nem is kellett ahhoz vénséges vén embernek lenni, hogy valaki 1992-ben elmondhassa magáról: „születtem az Osztrák-Magyar Monarchiában, több, mint húsz évet éltem Olaszországban, egy egész emberöltőt Jugoszláviában, öregkoromra pedig horvátországi lakos lettem – miközben ki se mozdultam Rovinjból”. Merthogy ez az Isztria nyugati partján fekvő városka, csakúgy, mint sok más adriai város, hol ide, hol oda tartozott az évszázadok, sőt évezredek folyamán: Rómához, Bizánchoz, a frankokhoz, Velencéhez, az Osztrák-Magyar Monarchiához, az olaszokhoz, végül Jugoszláviához, és most, 1992 óta Horvátországhoz.
Olasz szót még most is hallani a városban ("Rovigno"), vannak olasz feliratok is, de a kb. 15 ezres lakosságnak ma már csak kevesebb, mint a 10%-a olasz. Az olasz múlt – főleg a velencei – mégis ott lappang a szűk utcákban, a tengerre szaladó kis udvarokban, teraszokban, a házak homlokzatában, a kikötőkben, a város „fölé” épített Szent Eufémia-templomban, a harangtoronyban. Mindenben.
Nehezen tudja eldönteni az ember, hogy belülről, a kacsaringós, szűk, erősen emelkedő utcákon sétálva látszik-e szebbnek a város, vagy kívülről, a tenger felől nézve. Így aztán szorgalmasan nézegeti innen is, onnan is, úgyse lehet betelni vele.
Minden utcasarkon, sőt kapualjban találhatunk valami figyelemreméltót: gyönyörű patiót, lépcsőlejáratot a tengerre, kis kávézóteraszt tengercsobogással, szinte lehetetlen helyre épített erkélyt leanderrel, szépséges utcaköveket, kis vendéglőt csak úgy az utcára telepítve, nagy éttermet gyönyörű kerthelyiséggel, és így tovább. "Mellesleg": Rovinj strandjai is nagyon szépek.
Este – legalábbis ez az érzésünk támad – az egész város a kikötő előtti téren nyüzsög. Van látnivaló bőven: a halászcsónakok vagy indulnak, vagy éppen jönnek befelé, s pakolják ki a fogást, a luxusjachtokban pózolnak a tulajdonosok, nézik azokat, akik őket nézik, közben a partoktól kicsit távolabb hatalmas, kivilágított hajók horgonyoznak, ahonnan kis motorcsónakok szállítják be az utasokat városnézésre és vacsorázni. A téren és a kis mellékutcákban késő estig gyerekek rohangálnak, no meg mopedek berregnek. Az éttermek, vendéglők tele, mindenhonnan tányér- és kanálcsörgés hallatszik .
Másnap pedig kezdődik minden elölről...
A mappában található képek előnézete Rovinj, Szent Eufémia városa