Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Keresés


Ezt kifőztük...

mahe.jpg

Jó böngészést kívánunk!

Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői

Megosztás

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szívesen ajánljuk

nadine2.jpg

Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából

 

Elérhetőség

Levelezőlista


Facebook


Párizs: Au Bon Marché - a Jó Piac
2010.09.23

Ha a bevásárlás egykedvű, mindennapos rutinja után a sarki, leginkább zsúfolt süllyedő hajóra emlékeztető kis közértben, vagy a hétvégi Kép bevásárlóközpontok családokat és árukat bedaráló látványa után azt mondja nekem valaki: eljön a nap, amikor hálát adok az égieknek, hogy megteremtették a bevásárlókosarat, az áruval teli pultokat és a pénztár  előtt ráérősen kígyózó sorokat - nos, az illetőt gyengéden az ellenkező irányba irányítottam volna. De előbb-utóbb mindig eljön az igazság pillanata, nyugtáztam idén nyáron Párizs 7. kerületében, a Rue de Serves 22-es szám alatt. Itt található ugyanis az Au Bon Marché, a francia főváros, de talán a világ első áruháza!

 

Amint az interneten olvasható: az áruházat 1830-tól még tárolóhelyiségként hasznosította az alapító Aristide Boucicaut , és "csak" 1852 óta üzemel igazi boltként. Később Louis Auguste és fia, Louis Charles Boileau vitték sikerre a vállalkozást. Az épület impozáns kialakításához Gustave Eiffel is hozzájárult tanácsaival. Az áruház mára Kép hatalmas, kétépületes koplexummá fejlődött, ahol az élelmiszereket árusító Au Bon Marche mellett található az előbbi exkluzív nagytestvére, a luxusdivat áruháza, a Le Bon Marché.

 

Hírét már hallottam e minden ízében nemes építménynek, aztán a véletlen  egyszercsak az áruház szűk utcájába sodort. A jellegzetes, zöldesszürke, szecessziósan hullámzó homlokzatú saroképületbe belépve újfent egy régi igazság látszik  beigazolódni, miszerint az igazi nagyság mindig szerénységgel társul. Az áruk kivételes sokszínűségben és gazdagságban sorakoznak a polcokon, egy igen puritán kiképzésű, egylégterű teremben.

 

Az élelmiszer-áruház elsősorban a francia, de emellett a világ szinte minden tájának jellegzetes konyhaművészetéhez kínál hozzávalókat. Itt békében megfér egymás mellett az indiaiak sokféle formában és módon Kép feldolgozott nemzeti fűszere, a curry, az angol szószok garmadával. Csak a híres, a poézis magasába emelt francia madeleine sütemény színéből és ízesítéséből is legalább egy tucatnyi várakozik a polcokon. A franciák nem csak sajtból tartanak számon háromszáz félét: a joghurtok terén sem szerények. De a sokféleségnél is fontosabb a garantáltan megbízható és magas minőség. Ennek megfelelően persze az árak is magasak. Az áruházba többnyire az elegáns környék igencsak jól szituált, de korántsem hivalkodó lakosai járnak bevásárolni egy-egy munkanap végén.

 

Vehetünk 1979-es évjáratú Salon Champagne-t 850 euróért, de ha ez a tétel némi gondot okozna folyószámlánkon a hó végén, akkor érjük be egy Krug francia pezsgővel, 68 euróért. Ez már nem is olyan drága, ha egy csillogó strasszokkal kirakott ásványvízre gondolok, amelynek literje 77 eurót kóstál. Mi ottjártunkkor egyik megvételére sem vetemedtünk, mert Kép elfogadható áron is hozzájuthattunk igazán minőségi áruhoz. A mélylila, friss fügéket csak megcsodáltuk, ahogy méltóságteljesen pihentek kosarukban, de ha már ott voltunk, vettünk fügelekvárból kétfélét, és ugyanebből az egzotikus gyümölcsből készült kompótot is. Itthon bontottuk fel a kincseket, és az első kóstolás után úgy döntöttünk, hogy nem „rontjuk el” a lekvárokat holmi margarin és kenyér hozzáadásával, így aztán leginkább magukban szopogattuk az isteni étkeket. Egy 6 eurós bordeaux-i borral is stabilizáltuk bevásárlókosarunkat, és este, szállodai szobában ízlelgetve a gyümölcsös, sötétbordó nedűt, elégedettek is voltunk önmagunkkal és a világgal. De leginkább akkor döbbentünk meg az élet nagyszerűségén, amikor kezünkben egy-egy péksüteménnyel kivonultunk e páratlan áruházból, és mindjárt az utcán beleharaptunk a négyféle sajttal, illetve legalább kétféle olivabogyóval töltött kenyerünkbe. Az élmény hatására kissé elemelkedtünk a földtől, és nevetve megállapítottuk: ezek a franciák nagyon szerethetnek minket...!

Kiss Lilla

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.