Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe

Keresés


Ezt kifőztük...

mahe.jpg

Jó böngészést kívánunk!

Hédi és Éva, a Világrecept szerkesztői

Megosztás

Add a Twitter-hez Add a Facebook-hoz Add a Startlaphoz Oszd meg a Citromail-lel! Add az iWiW-hez Add a Google Reader-hez

Szívesen ajánljuk

nadine2.jpg

Egyedi teásdobozok, tálcák, konyhai eszközök - Nadine világából

 

Elérhetőség

Levelezőlista


Facebook


Bern, a csodák nélküli csodaváros
2016.07.19

einstein-haz.jpg

Ha lenne a városoknak hivatalos képletük, akkor Berné biztosan az e=mc² lenne. Einstein ugyanis azokban az években, amikor az idő relativitásának problémájával foglalkozott, s arról 1905-ben a híres dolgozatát publikálta, éppen Bernben élt. Ezért aztán semmi meglepő nincs abban, hogy itt kirakatokra is ráfestik ezt a képletet, vagy hogy Einsteinről kávézót neveznek el.

Einstein nyomában

jaropad-es-bern-152.jpgAz óvárosban, a Kramgasse 49-ben, egykori lakásában rendezték be a róla szóló múzeumot. A százéves évfordulóra pedig egy kötetben összegyűjtötték a városnak azt a 90 helyét, ahol rendszeresen megfordult, s „Einstein-ösvény” néven megrajzolták azokat az útvonalakat is, amelyeken rendszeresen sétálgatott. Barátaival gyakran ilyenkor is fizikáról, filozófiáról beszélgetett. Tehát, ha úgy tetszik, a berni utcák is részei a fizikatörténetnek. Mondjuk pl. a Marktgasse, amelyet a város hivatalos honlapján a legendás svájci visszafogottsággal is a világ legszebb utcájaként mutatnak be.

Idézik Goethét is, aki 1779-ben azt írta Bernről, hogy a legszebb, amit valaha is látott. Igaz, ekkor még nem járt Itáliában. Mi viszont jártunk Itáliában is, de ezzel együtt teljesen megértjük Goethe lelkesedését.

Az idő múlása

jaropad-es-bern-082.jpgAzt azonban, hogy mitől annyira szép és vonzó ez a város, nem olyan könnyű megmondani. Az 1191-ben alapított óvárosban ugyanis, amelyik egyébként 1984 óta a Világörökség része, nem hemzsegnek a nagyon jelentős, különösen karakteres épületek, olyanok, amelyekhez hasonlók ne lennének máshol is. Egyedül talán csak az Óratorony, az 1530-ban beleépített csillagászati órajátékáról híres Zytglogge  tényleg egyedi, semmi mással össze nem téveszthető. Bámulják is a népek rendesen, minden órakor kigúvadt szemekkel merednek a magasba, hogy lássák és hallják az idő múlását.

Kedélyesség és elegancia

jaropad-es-bern-128.jpgAz 1421-től majdnem 500 éven át épült Székesegyház is gyönyörű, persze, de nem nevezhető építészeti különlegességnek. 100 méter magas tornyával viszont a város másik emblémája, azonosító jegye. Az utcák a sok régi kúttal, az árkádok alatt futó járdákkal, üzletekkel, tényleg kedvesek, elegánsak. Jó rajtuk sétálni, még nagyobb nyüzsgés idején is nyugodt, kedélyes a hangulat. Mindenütt tisztaság, visszafogott elegancia. A gazdagság érződik, mert hiszen mégis csak a világ egyik leggazdagabb országának a fővárosa ez, mégsincs rongyrázás, magamutogatás.  

A folyó ölelésében

De Bern ettől még nem lenne Bern. Kell hozzá még az Aare folyó is, amely körbekanyarogja, s ezzel mintegy a természetbe helyezi az óvárost. Nem kimondottan szelíd folyó, gyors, nagy a sodrása, a vadvízi evezősök keményen megküzdenek vele. Lassúbb szakaszain viszont strandok vannak, a part mentén sétányok, botanikus kert, állatkert, medvepark. A medvék (a medve a város címerállata) eredetileg az óvárosba vezető kőhíd mellett, egy meglehetősen sivár és „embertelen” betongödörben sínylődtek. Néhány évvel ezelőtt aztán, az állatvédőknek köszönhetően, kiköltöztették őket.

bern-latkepe.jpg

Lenyűgöző látvány

Bern egyik különleges jellemzője, hogy szinte bármelyik pontjáról látható valamiféle lenyűgöző panoráma. Az óváros magasából a környező dombokra és az Aare-ra lát az ember, a part menti házakra, amelyek szinte Velencét idézik, a környező dombokról viszont az óváros piros tetős házaira, a kanyargó utcákra, a katedrálisra, a távolban pedig a nagy, havas csúcsokra. Nem éreznénk nagy csapásnak, ha hosszabb időt kellene itt eltöltenünk.

Van azonban valami kellemetlen apróság, ami  (legalábbis a magyar embernek) Bernben óhatatlanul az eszébe jut. És ezt együttérző módon néha az idősebb berniek is emlegetni szokták, ha megtudják, hogy magyar az ide látogató: itt bukta el a világbajnoki döntőt az Aranycsapat 1954-ben, a németek ellen.

Erről persze Bern tehet a legkevésbé.

 

A mappában található képek előnézete Bern, a csodák nélküli csodaváros

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.