Recept, konyha, utazás: 3 in 1

Újgörögül: Kriti, Kandia, törökül: Kirid. Nekünk: Kréta. A 260 km hosszú, 12-55 km széles, 8250 km²-es területű földközi-tengeri sziget ma népszerű görögországi üdülőhely.  Az ide látogató azonban  a népes tengerparti strandok és szórakozóhelyek vonzása ellenére sem kerülheti el a helyi kultúra többezer éves, rejtélyes emlékeivel való találkozást.

Ne feledjük: a híres knosszoszi palotáról úgy tartják, emellett épült az a labirintus, amelybe valaha a bikafejű szörnyet, Minotauruszt zárták. Tény, hogy ezen a területen kb. 8 ezer éve létezik lakott település. A palota megtalálása és feltárása Sir Arthur Evans (1851-1941) brit régész érdeme, aki saját örökségéből vásárolta meg a területet 1899-ben, hogy ott kutatásokat folytathasson.

A mítoszok egyike szerint valaha a sziget uralkodói posztjára áhítozó Minosz a tenger istenéhez, Poszeidonhoz fohászkodott sikerért. Imáiban arra is kérte: küldjön egy szép bikát, melyet feláldozhatna neki.

Poszeidon hozzásegítette Minoszt a trónhoz, és ráadásként egy gyönyörű fehér bikát is küldött. Igen ám, de a királlyá lett Minosznak annyira megtetszett a csodás állat, hogy azt megtartotta, és helyette egy silányabbat áldozott fel. Poszeidon emiatt igen felbőszült és természetellenes vágyat ébresztett a király feleségében, Pasziphaéban, aki beleszeretett a bikába…

E szerelem gyümölcseként született a bikafejű, embertestű szörny, Minotaurusz. Minosz úgy döntött: elrejti a világ szeme elől a szégyenletes eseményre emlékeztető lényt, ezért Daidalosszal (a szintén legendás Ikarosz apjával) labirintust építetett palotája közelében, és abba záratta a szörnyet.

Ezután ide küldték be a leigázott Athénból véráldozatként érkező ifjakat és leányokat, amíg csak az athéni Thészeusz le nem győzte az öldöklő Minotauruszt. Ez Mínosz és Pasziphaé lánya, Ariadné segítségével sikerülhetett, aki aranyfonal-gombolyagot adott Thészeusznak, hogy annak nyomán a küzdelem után az útvesztőből kitalálhasson.
 
Kréta fontos nevezetessége az ún. phaisztoszi korong is, amelynek korát és eredetiségét illetően ma is vitáznak a régészek. A nevezetes tárgy jelenleg a főváros, Heraklion régészeti múzeumában látható, másolatait pedig bármely krétai butikban megvásárolhatjuk. Az agyagból készült, 15 cm átmérőjű leletre 1908-ban bukkant rá Luigi Pernier olasz archeológus egy ásatás során, az egykori Phaisztosz településtől 3 km-re északnyugatra fekvő Hagia Triada közelében, a 101-es számmal jelölt templomépület-maradvány 8-as számú helyisége alatt.

Az alagsori részt valaha tárhelyként használhatták;  belseje a Santorini-vulkán kitörésekor keletkezett hamuval és földdel volt tele. A phaisztoszi korong agyagjába kiégetés előtt csigavonalban, domború pecsételőkkel nyomtak jeleket, két oldalán összesen 241 szimbólum számlálható meg, 45 különféle jellel, melyeket Arthur Evans számozott meg 1-től 45-ig. Az A oldalon  látható 31 és a B oldalon lévő 30 „szót” vékony vonalak választják el. Az írást mindezidáig nem sikerült megfejteni.
 
Krétán persze nemcsak ismereteinket gyarapíthatjuk és kultúrszomjunkat enyhíthetjük. Csodás, homokos partokon pihenhetünk – akár még szeptemberben is, hiszen a tenger ilyenkor finom langyos-meleg, és általában az időjárás is nagyon kellemes –, hajókázhatunk, egyszóval átadhatjuk magunkat a felhőtlen örömöknek.

Amihez az is hozzá tartozik, hogy remek görög ételeket kóstolgathatunk a számos tengerparti vendéglő valamelyikében, és pompás görög italokat, például retsinát (fenyőgyantás bor) és ouzót (ánizspálinkát) kortyolgathatunk. Mert ami jó, az jó…
 

PH